Az allergiás reakció az immunrendszer helytelen válaszának következménye egy idegen anyaggal, az allergénnel való találkozás során.
Az allergén, amely a legtöbb ember számára teljesen ártalmatlan, rendkívül veszélyes lehet az érzékeny egyének számára, és erős reakciókat, olykor akár életveszélyes anafilaxiát, egy súlyos allergiás reakciót is kiválthat.

Az allergiás reakciót kiváltó lépések

1. Érzékenyítési fázis: Az immunrendszer ebben a szakaszban azonosítja az anyagot allergénként, és nagy mennyiségű IgE típusú antitestet termel. Bár a szervezet "érzékenyítetté" válik, ekkor még nem jelennek meg tünetek.
2. Tünetek megjelenése: A következő allergénnel való találkozáskor kémiai mediátorok szabadulnak fel, amelyek kiváltják az allergiás tüneteket, amelyek minden egyes allergénnel való érintkezéskor megismétlődnek.

Genetikai hajlam

Az allergia nem fertőző betegség, nem vírus vagy baktérium okozza, és bármely életkorban kialakulhat.
Tudományos kutatások igazolták, hogy létezik genetikai hajlam, az úgynevezett atópiás alkat, amely meghatározza, milyen mértékben örökíthető az allergia a gyermekekre:

• Ha egyik szülő sem allergiás, 5–15% esély van arra, hogy a gyermek allergiás lesz.
• Ha mindkét szülő allergiás, az esély 40–60%-ra nő.
• Ha mindkét szülőnek ugyanaz az allergiás betegsége van, a kockázat 80%-ra emelkedik.

Nem maga az allergia öröklődik, hanem a genetikai hajlam, és a gyermekek nem feltétlenül reagálnak ugyanazokra az allergénekre, mint a szüleik.

Légúti allergiák

A légúti allergiák az allergének belélegzésekor alakulnak ki, és az ENT-területet (orr, torok, fül) vagy az alsó légutakat (hörgőket) érintő komplikációkat okoznak.
A leggyakoribb légúti allergiás megbetegedés az allergiás nátha.

Az allergiás nátha típusai:

• Szezonális: Fák, növények és gyomok pollenje okozza, különösen tavasszal és ősszel.
• Egész éves: Penész, állati szőr, vagy zárt terek poratkáiból származó allergének váltják ki.
• Foglalkozási: Kémiai anyagok (oldószerek, tisztítószerek) tartós expozíciója okozza.

Az allergiás nátha tünetei:

• Ismétlődő tüsszögés
• Bedugult orr
• Vizes orrváladék
• Orr és torok viszketése
• Könnyező, vörös szemek
• Fejfájás, fáradtság

Az allergiás nátha könnyen összetéveszthető a megfázással, de láz nem kíséri, az orrváladék vizes, és a tünetek addig tartanak, amíg az allergén jelen van. Kezelés nélkül a nátha allergiás asztmához vezethet.

Allergiás asztma

Az allergiás asztma légzési nehézségek, mellkasi szorítás, száraz köhögés és sípoló légzés formájában jelentkezik. Az allergének, mint például a pollen, a penész spórái, a poratkák vagy az állati szőr, gyulladást és a légutak szűkülését okozhatják.

Az asztma további kiváltó tényezői:

• Genetikai örökség
• Fizikai erőfeszítés
• Stressz, nevetés, sírás
• Vírusos vagy bakteriális fertőzések
• Szennyezés, hideg levegő, füst
• Élelmiszer-allergének
• Gyógyszerek

Az allergia életminőségre gyakorolt hatása

A légúti allergiák jelentős hatással lehetnek az érintettek életére. Gyermekeknél tanulási nehézségek, fáradtság, ingerlékenység és koncentrációhiány léphet fel. Az éjszakai alvászavarok nappali álmossághoz, fáradtsághoz és rövid távú memóriazavarokhoz vezethetnek. Felnőtteknél csökken a munkahelyi produktivitás; kutatások szerint a légúti allergiák már a szív- és érrendszeri betegségeknél is nagyobb mértékben járulnak hozzá a teljesítménycsökkenéshez.

A légúti allergiák kialakulásának kedvező tényezői

1. Környezeti hatások:
   Az urbanizáció, a szennyezés, az aktív vagy passzív dohányzás, valamint az életmód és étkezési szokások változása növeli a légúti allergiák előfordulását. Egyes kutatások kapcsolatot mutattak ki a légszennyezés, a légúti allergiák és az asztma között.

2. Higiéniai hipotézis:
   A túlzott védelem a gyermekkorban, valamint a kórokozókkal való ritka találkozás az immunrendszer túlműködéséhez vezethet. Kutatások kimutatták, hogy az allergiás betegségek ritkábbak azoknál a gyermekeknél, akik nagycsaládban élnek, és gyakrabban vannak kitéve fertőzéseknek. A vidéki életmód és az állatokkal való közelség szintén védő hatású lehet.

3. Korai gyógyszerhasználat:
   Az antibiotikumok korai vagy terhesség alatti alkalmazása növeli a gyermekeknél az allergiák kialakulásának kockázatát. Az antibiotikumok megzavarhatják a mikrobiom egyensúlyát, ami hozzájárulhat az allergiák, az asztma, az elhízás és az autoimmun betegségek kialakulásához.