Az allergia egyre gyakoribb téma, és maga a betegség is egyre elterjedtebb, különösen gyermekek körében.
Az életmód, a szennyezés, az antibiotikumok és egyéb gyógyszerek korai alkalmazása, valamint az egészségtelen táplálkozás mind növelik az allergia kialakulásának esélyét. A statisztikák szerint a világ lakosságának egyharmada szenved valamilyen allergiában – legyen az légúti, ételallergia vagy bőrirritáció.

Mi az allergia?

Az allergia a szervezet túlzott reakciója egy olyan anyagra, amelyet károsnak ítél, noha az egészséges emberek számára ez ártalmatlan. Amikor az érzékeny szervezet allergénekkel, például poratkákkal, állatszőrrel, porral, pollennel vagy penésszel érintkezik, rendellenes reakciókat vált ki, amelyek légzési nehézségekhez, szemproblémákhoz, ekcémához és bőrirritációhoz vezethetnek.

---

Poratkák és allergia

Az egyik leggyakoribb, egész évben fennálló allergia a poratka-allergia. A poratkák által kibocsátott allergének az allergiás esetek 45%-áért felelősek. Ezek az apró élőlények minden zárt térben megtalálhatók, ahol emberek és háziállatok élnek. A poratkák a sötét, meleg, párás helyeket kedvelik, és ha megfelelőek a körülmények, gyorsan szaporodnak.

Fontos tudni: bár a poratkák száma csökkenthető, teljesen megszabadulni tőlük lehetetlen, bármennyire is tiszta a lakás.

---

Mik a poratkák?

A poratkák mikroszkopikus méretű, szabad szemmel nem látható élőlények, amelyek az atkákkal, pókokkal és skorpiókkal közös osztályba tartoznak. Nyolc lábuk van, áttetsző testük és szájuk helyett egy nyílásuk, amivel a táplálékot megragadják.

Bár több mint 50 000 atkafajt azonosítottak, a háziporatkák a legelterjedtebbek. Nevük ellenére nem élnek sokáig a porban vagy kemény felületeken; jobban kedvelik a matracokat, párnákat, takarókat, függönyöket, szőnyegeket és kárpitozott bútorokat.

---

A poratkák szaporodása

A poratkák gyorsan szaporodnak, ha a páratartalom meghaladja az 50%-ot, és a hőmérséklet 20-30°C között van. Száraz, hideg környezetben nem maradnak életben, például 1500 méternél magasabb hegyvidéki területeken nincsenek poratkák.

A leggyakoribb poratkafajok, a Dermatophagoides farinae és Dermatophagoides pteronyssinus, elhalt emberi bőrsejtekkel táplálkoznak, ezért nem meglepő, hogy megtalálhatók az ágyakban, gyerekek plüssállataiban, szőnyegekben és kanapékban.

Az allergiás tüneteket a poratkák ürüléke okozza. Ideális körülmények között az atkák naponta többet esznek, ami a nagyobb mennyiségű ürülék miatt jelentősen növeli az allergének koncentrációját. Egy poratka élete során testtömegének akár 200-szorosát is képes ürülékként előállítani.

---

Hasznosak lehetnek a poratkák?

Annak ellenére, hogy érzékeny emberekben kellemetlen tüneteket okoznak (tüsszögés, könnyezés, orrdugulás, ziháló légzés), bizonyos esetekben hasznosak is lehetnek.

• Kriminológia: A poratkák jelenléte segíthet a halál időpontjának pontos meghatározásában.
• Élelmiszeripar: Egyes sajtfélék érleléséhez bizonyos atkafajokat használnak.
• Biológiai védekezés: Egy másik atkafaj, a Phytoseiulus persimilis, természetes alternatívaként használható a káros rovarok irtására.
• Talajképződés: A talajatkák fontos szerepet játszanak a humuszképződésben, amely nélkülözhetetlen a növények tápanyagellátásához.

Mindezek ellenére a poratkák komoly veszélyt jelentenek az allergiás emberek számára, így a legjobb megoldás az, ha számukat minimálisra csökkentjük.

---

A poratkák és az allergia kialakulása

A poratkák a légúti allergiák harmadik leggyakoribb okai a pollen és a por után. Az allergiás reakciókat az atkák ürülékének és elhalt testének belélegzése váltja ki, amelyek az orrnyálkahártyát és a hörgőket is irritálják.

---

A poratkák által okozott allergiatípusok

1. Légúti allergiák
   A légúti allergiák 75%-áért poratkák felelnek, amelyek hörghurutot, náthát vagy asztmarohamokat okozhatnak. A tünetek közé tartozik az általános fáradtság, tüsszögés, orrfolyás és szemvörösség, amelyek akár több hétig is fennállhatnak.

2. Bőrallergiák
   Az allergiás személyek bőre már az atkák maradványaival való érintkezés során is reagálhat, ekcémát, viszketést vagy akár súlyosabb esetekben anafilaxiás sokkot okozva.

3. Szemproblémák
   Az atkák jelenléte allergiás kötőhártya-gyulladást okozhat, különösen az őszi-téli hónapokban, amikor a fűtés miatt a lakások kevésbé szellőznek.

---

Kezelési lehetőségek

1. Immunterápia (deszenzibilizáció):
   Az allergiás személy immunrendszerének toleranciáját fokozatosan növelik az allergén kis dózisainak beadásával. Ez a hosszú távú kezelés 3-5 évig tart, de hatása akár 9 évig is fennmaradhat.

2. Gyógyszeres kezelés:

   • Antihisztaminok: Gyors hatásúak, de csak a tüneteket enyhítik.
   • Kortikoszteroidok: Hatékonyan csillapítják a szem- és orrtüneteket, de hatásuk csak 12-24 óra után jelentkezik.

3. Biorezonancia: Bár vitatott, a módszer hívei szerint hatékony lehet az allergiák, köztük az atkákkal kapcsolatosak kezelésében.

---

Poratkák számának csökkentése

Néhány praktikus módszer:

• Antiallergén huzatok használata a matracokon és párnákon
• Ágynemű heti mosása 60°C-on
• HEPA-szűrős porszívók használata
• Páratartalom 50% alatt tartása
• Gyakori szellőztetés és portörlés nedves kendővel
• Plüssállatok tárolása mélyhűtőben néhány órára

---

Természetes megoldások

• Szódabikarbóna: Hatékony a matracok és szövetek tisztítására.
• Illóolajok: Eukaliptusz, levendula vagy teafaolaj vízzel keverve hatékonyan távolítja el az atkákat.

A poratka-allergia az életminőséget jelentősen ronthatja, de a megfelelő higiéniai és kezelési intézkedésekkel a tünetek enyhíthetők, és az érintettek teljesebb életet élhetnek.